Gondolatok

 2011.02.08. 21:19

Előbb-utóbb mindenki eljut arra a pontra, hogy meghatározza az élete lényegét. értelmét. Hogy is tehetjük életünket értelmessé, szellemileg tartalmassá. Odáig eljut, megkérdezi önmagától, ha létezik Isten miért engedi mindazokat a dolgokat, ami a világban megtörténik, valóban azért szenved az ember, hátha elnyeri élete utána jutalmát. Akkor miért nem ezen életünkben tapasztaljuk meg a jót, néha az az érzésem a Föld egy manifesztifálódott purgatórium, mintha minden korábbi bűnünket ezen planétán kellene megtisztulás alá vetni. Persze lehet azt mondani, más embereknek bejött az élet, csak azt vettem észre, hogy mikor valaki biztonságban érzi magát akkor szokott minden rossz bekövetkezni.
Abban hiszek, ha mindig jóra törekedik valaki, akkor annak meg kell lennie a jutalmának, de én csak azért törekszem a jóra, mert igy tartom helyesnek, igazából nem érdekel, ha ezért hülyének néz bárki is. Nem, nem kell másnak megfelelni, saját magad elé állitott normákat kell tiszteletben tartani, mivel eza saját életünk és nem más életetét éljük, ami talán egyszer adatik meg, de lehet hogy nem. Van egy szám ami nagyon ideillik, úgy érzem én is inkább a bolondok hajóját választom.
 

Visszatérve Istenhez nem az a kérdés hogy létezik e. Ez rossz megközelítés, hiszen ha már egy ember hisz benne, akkor már létezik. Hiszen ha valaki lelkében ott van, akkor már nem fogalom, hanem spirituális valóság. Egyszer megkérdezte tülem valaki, imádkozom e, mert ha nem akkor itt az ideje. Erre most csak azt tudom mondani, hogy nem imádkozom, hanem a bennem levő Istennel vállvetve probálom megoldani, a lelkemben, le nem zárult problémákat és kérdéseket, mert Isten, akkor segíthet, ha társnak tekinthet és nem feljebbvaló hatalmat. Istentöl várom e megoldást? nem igazán állíthatom, hanem inkább magamon próbálok segíteni, a többi legfeljebb csak útmutatás lehet. Öszintén szólva máson többet tudok segíteni, mint saját magamon, de ez főleg azért van, mert még keresem az utamat és hiszem, hogy van rendeltetésem ezen a világon, csak még nem világos, milyen célt kell elérnem.

Ha megtalálod a belső békédet, akkor megtalálod igaz Istenedet. Nem az az igazi, ami a hamis értékek felé terel. Mindenki magába építi fel mik az értékek önmagában, illetve a külső környezet határozza meg. Személyiséged minden behatás változtatja, mégha nem is látványosan, de hosszú idő alatt már látható ez a változás. Soha nem tudhatod, kivel hoz össze a sors. Én se gondoltam volna, hogy lesz olyan aki, bennem megváltoztatja az élethez való hozzáállásomat, tavaly mégis találkoztam, olyan emberrel, aki megváltoztatta az életemet, bármi is történt én igaz barátomnak tartom, pedig vannak akik nem értik, hogy lehetséges ilyen, mély lelki kötelék két ember között. Úgy érzem, annak ellenére, hogy nem látom mi értelme, van annak amit most teszek, de tudom, hogy van és ebben mélyen hiszek. Bízom a jövőmben és tudom lesz értelme tetteimnek.

A bejegyzés trackback címe:

https://orultelme.blog.hu/api/trackback/id/tr752647784

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása