Reggel felkelve kinézve az ablakon láttam milyen szép, hófehér dérlepte az összes fa, ami úgy fagyott rá mint ezernyi, apró kis virág. Azt mondhatná valaki, hogy ez nem normális az ilyen idő, pedig végre normális téli idő van. Én ilyennek képzeltem el a telet, ahogy sétáltam az utca túlvégébe, élveztem a mostani időt, szinte magamba szívtam a természet téli erejét és még a hideget se éreztem kellemetlennek. Régen mikor gyermek voltam sokat jártuk télen a természetet, Réthy Zsiga bácsival, aki korunk egyik legjobb ornitológusa volt és úgy adta át a gyermekeknek a természet szeretetét, hogy egész életre, meghatározó volt. Megmutatta, hogyan találjuk meg a téli, kietlen tájon, az életet, ami hol megbújva, hol nyíltan megmutatkozott. A telet is szeretni kell, mert mint minden évszaknak, ennek is megvan a maga szépsége, mint minden emberben, vagy mindenben a világban, minden szép lehet, minden csodálni lehet, csak éppen megfelelően kell hozzáállni és fel kell ismerni a dolgok természetét.